Címkék

HTML

Péntek Zsolt lelki írásai

Friss topikok

A félelemről (Janka Ferenc)

Péntek Zsolt atya 2023.07.04. 18:04

 

Mit is mond Jézus a félelemről? Nem egyszerűen azt, hogy ne féljetek semmitől, mert az Isten majd mindentől megvéd benneteket. Nem is arról tanít, amit a hétköznapi értékrend sugall, hogy alkalmazkodj divatos emberi véleményekhez és akkor békén hagynak. Meg „fő a testi jól-lét”, és „csak az egészség meglegyen”.  Vagy amit a latin közmondás kifejez, hogy – primum vivere, deinde philosophari – vagyis előbb élni kell, aztán lehet bölcselkedni.  
Jézus felforgatja a szokásos értékrendünket. Persze nem úgy, hogy ne törődj embertársaddal, vagy hogy ne ügyelj magad és mások testi épségére, egészségére. A „ne féljetek az emberektől”, és a „ne azoktól féljetek, akik a testet megölik” egy nagyobb egészbe illeszkednek. A félelem és féltés, a megőrzés, védelmezés és gondoskodás eszköze. Az egészséges félelem a jó megóvásának és az abban való megmaradás záloga. Jézus kijelentése – a test és lélek pokolba kerülésétől való félelem szükségességéről – az egész ember üdvösségének mindent felülíró fontosságát hangsúlyozza. Jézus jól tudja, hogy mások rólunk alkotott vélemények milyen hatalmas ereje van. A testi haláltól való félelmet pedig vérrel verejtékezve maga is átélte. Nem bagatellizálja tehát az emberi vélekedésektől vagy a fizikai szenvedéstől és haláltól való félelmet. A „ne féljetek” bátorítás éppen ezek komolyan vételéből ered. Az „inkább azoktól féljetek” mégis mindezeket fölülírva mobilizálja az ember összes energiáját, hogy meneküljön a legnagyobb, végső és örök romlástól és fusson az élet és üdvösség felé vezető úton. Ezt a krisztusi tanítást értették és élték meg a szentek, különösen a vértanúk, akiknek vére a kereszténység magvetése.
A „ne féljetek” bátorítást és az „inkább attól féljetek” figyelmeztetést vigasztalóan követi az Isten gondviselő szeretetéről szóló kedves példázat. A madaraknak prédikáló Szent Ferenc igazából a madarak prédikációját értette meg. A különféle szárnyasokat Isten gondviselő szeretete öltözteti ékes tollakkal, jósága révén találnak táplálékot és építenek fészket. Röptük és énekük Istent teremtett világának szépségét és rendjét dicsőitő örömhír, evangélium.  …
https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2023-06/janka-ferenc-atya-elmelkedes-evkozi-12-vasarnap-szabadsag.html

Szólj hozzá!

Isten Munkatársat Keres ( A.11.)

Péntek Zsolt atya 2023.07.04. 17:59

 Az újszülött és csecsemő gyermek rászorul szüleire. Ahogy a korban idősebbek leszünk és bölcsebbek, úgy egyre önállóbbakká válnunk. Sok felnőtt úgy gondolja, hogy nem szorul a másik ember segítségé-re; de ez nincs így. Minden egyes alkalommal amikor a másik ember hiányzik, rá kell döbbennünk, hogy önmagunkban elesettek vagyunk.

Három képi gondolat ötvöződik a mai evangéliumban.

A kiindulópontja az a helyzet, amikor a fáradtságban és elcsigázottságban felismeri az ember, hogy segítségre van szüksége. Ezért írja a mai evangélium, hogy a Jézus körüli emberek olyanok voltak mint a pásztor nélküli juhok. Annak lehet segíteni aki elfogadja a segítséget. Azt lehet a jó felé vezetni, aki igényli a jót és a másik ember vezetését.

A másik a mai evangéliumban az aratás képe amihez Jézus munkatársat keres. Ebben úgy látszik, hogy valami értéket kell begyűjteni, hogy kárba ne vesszen.

A harmadik pedig a bajok és betegségek gyógyítása.
Hagyományos keresztény értelmezés szerint és az evangélium folytatása is arra utal, hogy ezek a képek az apostolokra utódaikra, és papokra vonatkoznak. Így alakult ki az első kép kapcsán a papok elnevezésére a "lelkipásztor" szó. A betegség gyógyításánál az igazán jó orvosok ma is imádkoznak betegeikért. Úgy mint Papp Lajos vagy Csókay András professzorok. Az igazán jó egészségügyi dolgozók igénylik a lelkigondozó segítségét is.
Úgy tűnik hogy az aratás képe nem illik a gondolko-dásunkba. A külvilág számára a keresztények feladata a mások karitatív segítsége, mentális gondozása, gyógyítása. Jézus szavaiban azonban mindhárom feladatra munkatársat keres és Jézus számára ezek nem elkülönülő feladatok, hanem összetartozók. Mi keresztények ugyanolyan értéknek tartjuk a másik ember fáradtságában segítést, lelki táplálását ami az első képen van; hasonlóképpen azonos értéknek tartjuk a másik ember gyógyítását ami a harmadik képben van; és ugyanolyan fontosnak tartjuk hogy a keresztény emberek részt vegyenek a siker begyűjtésében is. Úgy gondoljuk hogy a segítő közösséghez hasonlóan, a sikerben is közösségben kell lennünk. A fizikai és a lelki téren is. 
Sajnos nem csupán a hierarchi-kus katolikus egyházban kevés a pap, hanem hiányzik a családok-ban is az Isten szeretetének szolgálata.
Szomorú látni amikor az Isten tanítása nélkül nevelt emberek Isten gyűlölőivé válnak. 
Ezen  a  héten  arra  kér  minket Jézus, hogy legyünk munkatársai.

( A. évközi 11. vasárnap  Mt 9,36-10,8 alapján )   Péntek Zsolt

Szólj hozzá!

Isten Szeretetközösség. Legyünk mi is az! (Szentháromság

Péntek Zsolt atya 2023.07.04. 17:51

 

Ha mondom Isten, sokminden az eszünkbe juthat. A "fejlett" világ leginkább tudományos alapon közelít az isten gondolatához. És mivel a tudomány módszerével nem megismerhető, Ezért sokan agnosztikusok vagy hitetlenek. A legújabb kori ember , még azok is akik hisznek Istenben, csupán egy elképzelt lehetőségként tekintenek Rá.

Ha az emberi gondolkodásmóddal valamennyire meg is közelíthető, csupán filozófiai megállapításokat tudunk tenni róla. Amikor Pál apostol Korinthusban Istenről beszélt egészen addig szívesen hallgatták, amíg Jézus haláláról és feltámadásáról kezdett el beszélni. A tudomány gondolkodói ezután szétszéledtek.

A hit egyik legnagyobb és legszebb lépése, hogy hisz Jézus szavának, hiszünk Jézus Istenségében. Jézus Pedig azt mondta " Kereszteljétek meg őket az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében." a Szentháromság nevében lettünk keresztények. A mi Istenünk egy, de nem magányos. 

Ahogy Jézus sem "önmagát akarja megvalósítani", hanem az atya akaratát cselekszi; úgy a Szentlélek is azt mondja el amit az Atyától és a Fiútól hall. Az atya szünet nélkül mindent átad a fiúnak, nem tart meg semmit magának. Isten megtanít arra minket, hogy nem a függetlenség által leszünk valakik, hanem éppen a kapcsolat által leszünk igazán Istenhez hasonlóak és személyek. 

Szeretni csak egy másik személyt lehet igazán. Maga az Isten a tökéletes szeretet , és azért tud szeretni, mert nem magányos. Szentháromság ünnepe, a szeretetre hív minket. 

Kívánom hogy ez az ünnep segítse az embereket a szeretet közösségére!

Péntek Zsolt

Szólj hozzá!

ÚRNAP : Istenből élve táplálhatunk másokat

Péntek Zsolt atya 2023.06.10. 16:13

Az első karácsony óta…
Pilinszky János 1975.dec.

Nincs nyomasztóbb, mint az élet kegyetlen törvényét szemlélni. Azt, hogy egymásból élünk; hogy fölfaljuk egymást; azt, hogy a természet „rendje” egy éhségből és rettegésből fölrakott, önmagá-ban vérző gúlához hasonló.
És ebbe a kegyetlen rendbe „lépett be”, megszületvén és megtestesülvén Isten Báránya, a mi Jézusunk, hogy a világ kegyetlen rendjét megváltsa. A „vérző gúlán” mit se módosítva, gyökeresen megfordította annak jelentését. Nem tagadta, hogy „fölfaljuk egymást”. Azt mondta inkább, hogy mindannyian étel és táplálék vagyunk. Már itt, a világban, e „vérző gúlán” belül a kegyetlen tényeket a szeretet realitásává változtatta, amikor valódi ételként és valódi italként osztotta szét magát – mind-annyiunknak példát mutatva.
Az első Karácsony, a Fiúisten megtestesülése óta mindenek prédája helyett mindenek ételé-vé, táplálékává lettünk, s tudjuk, hogy a természet rettenetes törvénye mögött valójában a szeretet örökös áldozása a végső realitás.


Istenből élve táplálhatunk másokat
Úrnapi gondolataim Pilinszky szavai alapján

Valamiből élni kell, de nem mindegy, hogy kényszert használva elvesszük, vagy magunkat a másiknak ajándékozva éltetjük egymást. 
 Mi keresztények nem állatok vagyunk. Nem szét- marcangoljuk a másik emberi lényt. Az életet szeretnénk táplálni. 
Hitünk szerint a jelenlegi földi életben mi többet látunk, mint a fizikai táplálék és fizikai kényelem.
Számunkra fontos kitől kapjuk életünket, és hogyan adjuk tovább. Jézus nem csupán kenyeret szaporított az embereknek, hanem a szeretetet is adta, vagyis önmagát. Ahogy Jézus az atya Istentől kapta az életét és az embereknek adta szeretettel önmagát, úgy mi keresztények, mi is a szeretet által emelkedünk ki az állati világból az istenképű emberségbe. A lelki, mentális, érzelmi krízisek egész sora abból ered, hogy kevés szeretetet kap valaki. 
Fontos hogy ne elszenvedői legyünk a mások lelki éhségének, hanem mi adjuk oda valakinek az életünket. Jézus nem csupán elszenvedte a halált, hanem odaadta az életét. Jézus önmagát adja az oltáriszentségben a mi éltetésünkért. Mi keresz-tények nem csupán elszenvedjük a mindennapi nehézségeket, az emberek szeretet vágyát. Mi szeretettel odaadjuk erőnket, időnket, önmagunkat hogy a másik ember szeretetet kapjon.
Elsősorban a családtagok felé éljük meg ezt, és szeretnénk testvéri viszonyt minden emberrel. Hiszen mindnyájan Isten gyermekei vagyunk. 
Azt kívánom erre a hétre, hogy táplálkozzunk az önmagát ajándékozó Oltáriszentségből, és tudjunk mi is adni önmagunkból mások jobb életéért, mások éltetésére.                  Péntek Zsolt

 

 

Szólj hozzá!

Köztünk lévő mennyországba jön Jézus

Péntek Zsolt atya 2023.05.20. 21:39

Mit mond a mai evangélium?

Menjünk el, tanítsunk mindenkit, hogy legyen Jézus követője. Kereszteljük meg őket, tanítsuk meg mindarra, amire Jézus tanított minket.

És nem azt teszi hozzá, hogy Jézus az égbe ment, hanem azt hogy „Veletek vagyok!” Minden nap a világ végéig!” Amikor a mennyországról beszélünk, és arról hogy Jézus a mennybe megy, akkor a legtöbb ember arra gondol, hogy van valahol egy hely, amit mennyországnak hívnak. Ahova nehéz eljutni, de ha minél magasabbra megyünk az Istent ott találjuk.  Ezek a képek szemléletesek és valamennyire próbálnak utalni arra hogy emelkedjünk fölül önmagunkon ahogy szokták mondani. Ne ragadjunk le a sárba! 

Jézus azonban nem egy evilági fizikai mennyországba megy. Jézus egy a csillagászok által is érzékelhető világon túli állapotba megy, ami akkor is meglesz, amikor a tudomány által érzékelhető világ el fog múlni. Közénk jön Jézus! Hiszen Ő mondta „A mennyország köztetek van.”

Jézus Krisztus azt szeretné hogy egy picit éreztük meg itt a földön is és vegyük észre a mennyországot. A Jóisten egy kicsit előleget szeretne adni a mennyországból.

Az a boldogság amit éreznek a fiatalok amikor megházasodnak vagy megél egy édesanya amikor megszületik a gyermeke… Ezek Mennyei pillanatok. Ami az emberi és az isteni összekapcsolásából történik. Jézus ezért mondja a mai evangélium végén hogy veletek vagyok Minden nap a világ végéig. Jézus nem elkülönülni akart, azt semmiképpen! A köztünk lévő mennyországba indult el. Hozzánk is eljött ugyan úgy, ahogy a Mennyei Atyához. Mindenkivel együtt van, aki követi a szeretet útját. Mert ahol kettem vagy hárman a szeretet közösségét éljük ott velünk van. Sőt akkor is velünk van ha szenvedés és nehézség vesz körül. Azért van velünk minden nap, hogy legalább a szívünkben legyen egy darabka mennyország...

Ezt kívánom én is a jövő hétre!           Péntek Zsolt

Szólj hozzá!

Az angyal diadalmas – Jézus Észrevétlen

Péntek Zsolt atya 2023.04.09. 08:33

Idézet Belon Gellért „Ellesett pillanatok” könyvéből !

 Húsvétkor abban az ellentmondásos helyzetben vagyunk, hogy az elleshetetlen pillanatot próbáljuk meglesni. A Szentírás nem szól a feltámadás pillanatáról, így mozzanatról mozzanatra nem írja le, hogy éjjel az el-nem - mozdított kövön keresztül, és a halál hitelét bizonyító pecsét sérelme nélkül jött ki Jézus sírjából. De következtethetjük, mert János ott kezdi, hogy „a hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz." (Jn 20, 1). Máté szerint érzékelte, hogy „az Úr angyala... elhengerítette a követ és ráült." (Mt 28, 2) … „tekintete olyan volt, mint a villám, öltözete, mint a hó. Az őrök remegtek tőle való félelmükben, s csaknem halálra váltak." (uo. 3-4) NEM JÉZUS a fényektől és sziklák robajától övezett diadalmas hadvezér lép ki sírjából.

… JÉZUS észrevétlenül támadt fel. Mint ahogy szűzi fogantatásában is az emberi érzékelhetetlenség formájában - miként a harmat (Óz 14, 6) - lépett be az emberi történelembe, akiről Keresztelő Szent János 30 év múltán is elmondhatja: „Köztetek áll az, akit nem ismertek." (Jn l, 26) És az a pillanat, amit most meg kell lesnünk: feltámadásától a kő elhengerítéséig eltelő kisebb vagy nagyobb idő. Amikor még a főpapok pecsétje sértetlenül és hitelesen igazolta, bizonyította Jézus halálát, pedig már föltámadt. Erre valóban azt mondhatjuk, hogy isteni mű! Így szokott cselekedni az Isten: észrevétlenül, a szenzációk mozgalmassága nélkül. És mintha csak ki akarta volna játszani az emberi okosságot és furfangot, halálának emberi bizonyításait üressé tette. Az Ember úgy tudta, hogy a halál van jelen; Isten megmutatta, hogy az élet diadalmaskodik a látszatok ellenére is. Mi emberek nagy mozgalmasságok közepette indítjuk el tetteinket; Isten elindítja legnagyobb műveit anélkül, hogy az ember észrevenné.

Isten elég erősnek tudja magát arra, hogy a halál emberi bizonyosságait elviselje. Jézus feltámadt testén is megőrizte a halált hozó és halált jelző sebeket. Ezek bizonyára nem festett sebek voltak! Isten „gyöngesége" erősebb az embereknél - írja majd Szent Pál (l Kor 1,25). 

Sok emberi hitelű, töretlen pecsétű bizonyság szól most is Jézus halála mellett. Tudunk-e, merünk-e hinni a mégis élő Jézusban?!

Belon Gellért

Szólj hozzá!

Jézus Diszkrét Névtelen Segítői

Péntek Zsolt atya 2023.04.01. 14:49

Valaki odaadja a szamár csikóját, és van aki egy tágas emeleti termet ad az év legdíszesebb vacsorájához névtelenül. Örök emberi sors a névtelenség. Érdekes Jézus életében, hogy az evangélium még nőket is megnevez azok közül, akik segítették őt. Most az utolsó napokban azonban úgy tűnik, hogy Jézus nem akarja elmondani kik segítik őt. Talán Nikodémus vagy Arimateai József akik Féltek a zsidóktól? Vagy a Szent hagyományban említett más alakok? Nem tudjuk, csak sejtjük.
Mi is Jézus névtelen segítői vagyunk, Jézus barátai akiket Ő jól ismer és diszkréten megóv a névtelenség által. Amíg csendben szolidan és szerényen éljük meg hitünket, addig nem fognak dicsőíteni de bántani sem fognak minket.

Hiszen a mai nap evangéliumai megmutatták, milyen gyorsan néhány nap alatt változik meg a tömeg dicsőítése és lesz belőle lincshangulat Jézus halálát követelve.
Az előkészítő szerep a kereszténység feladata. Előkészíteni Jézus útját. Ahogy fizikailag a szamár csikóval vagy az emeleti teremmel segítették Jézust ugyanúgy minket is a szeretet indít hogy segítsünk. Segítsünk házastársunk, gyermekünk, rokonaink fizikai és lelki életét. Ahogy névtelenségbe borul a vacsora termét Jézusnak odaadó ember; ugyanúgy a mai életben a gyerekektől sem sokan érdeklődnek arról, hogy ki készítette nekik az iskolába elvitt szendvicset. Nincs ráírva senki ruhájára, hogy ki mosta vagy vasalta azt. Azt sem szokták kérdezni, hogy kitől tanulta valaki a szorgalmat, kedvességet, figyelmességet pedig ezeket is valaki a lelkünkbe plántálta. Ők Jézus névtelen segítői akiket nem nevezünk meg, te sejtjük, hogy kik ők.
"A menny országa eladó! Isten akarata, hogy akár egy pohár vízen is meg lehessen vásárolni." írta szent Ágoston.
Kívánom a hétre, hogy legyünk Jézus diszkrét névtelen segítői! Péntek Zsolt

Szólj hozzá!

Hit a kétségek és érzelmek tengerében!

Péntek Zsolt atya 2023.03.27. 22:25

A baj van és fájdalomban sokan úgy gondolják hogyha van is Isten, akkor nem látja az emberek szenvedését. Így gondolkoznak a mai evangéliumban azok az emberek akik ezt kérdezik: "Jézus nem akadályozhatta volna meg, hogy Lázár meghalljon?" Lázár történetéből azonban tudjuk, hogy Jézus a távolban is tudta, hogy barátja beteg, és meghalt. Sokfélét teória van arról hogy miért nem megy rögtön Lázárhoz. Ezt nem tudjuk biztosan, de az biztos, hogy tudott róla.

Egy másik kérdése a fájdalomnak a hitben megélése. Néhány teológus és pap szerint nem szabad szomorkodni, hiszen aki Istenben hisz annak minden fájdalmát, még a szerettei halálát is átjárja feltámadás hite, és ezáltal aki igazán hisz az nem lehet szomorú. A mai evangéliumban maga Jézus sírja el magát barátjának Lázárnak a sírjánál. Pedig Jézus igazán tudta hogy néhány perc múlva Lázár fel fog támadni és újra együtt lesznek. Nem bűn és nem kell elfojtani fájdalmunkat szeretteink halálakor. Erre Jézus adott példát.

A fájdalom érzése kétségeket ébreszt Lázár testvéreiben is. " Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem." Jól látható tehát, hogy még Jézus közvetlen barátai is néha fájlalják az Isten távollétét. Nem csupán a modern ember hiányolja isten megtapasztalását. De a történet nem ezzel a mondattal ér véget. Márta rögtön folytatja és így szól: "De tudom, hogy most is bármit kérsz Istentő,l megadja neked. ... Hiszem hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia."

Tehát az Isten tud rólunk (Nincs olyan hogy Isten háta mögött); érzéseink kifejezése még nem bűn; a negatív érzések mellett is lehet pozitívan és hittel cselekedni, ahogy Márta és Jézus példát mutat nekünk.

Kívánom, úgy az érzelmeinket méltóan éljük meg és higgyünk a szeretet Istenében, aki a végén helyre hoz mindent.!         Péntek Zsolt

Szólj hozzá!

Mit nézünk el? Mit NE nézzünk el?

Péntek Zsolt atya 2023.03.27. 22:22

Elnézést! Ízlelgetem ezt a szót és ami mögötte van. A bocsánatkérés mellett van egy másik jelentése is ennek a szónak. Lehet úgyis érteni, hogy nem tartok valamit figyelemre méltónak és elnézek mellette. Lehet úgyis érteni, hogy elviselek valamit, ami nem túl jó, de nem zökkenti ki a lelki nyugalmamat. Tehát elnézünk valamit és ezzel azt jelezzük, hogy számunkra fontosabb dolog is van.

Jézus Nagyon fontosnak tartotta, hogy a vakot meggyógyítsa. Annyira fontos volt neki, hogy kérés nélkül is meggyógyította őt. Érdekes módon Jézus ebben az esetben nem igényli a beteg gyógyuláshoz a hitet. Sőt a vak ember sokáig nem is találkozik Jézussal. Mintha nem lenne fontos Jézusnak a most már látó ember sorsa. Abban a pillanatban azonban amikor ki taszítják az addigi emberi közösségéből a meggyógyultat, akkor újra felkeresi ezt az embert, hogy ne legyen kitaszított.

Hiába lát valaki tökéletesen fizikailag, hogyha nem látják szívesen az embertársai. A legszomorúbb lelki vakság az, ahogy farizeusok nem akarták látni a Jézus által meggyógyított embert. 

A mai evangéliumban tehát két dolgot Nem nézett el Jézus: nem hagyta hogy fizikailag vakoskodjon valaki és nem hagyta hogy egyedül maradjon valaki. Az Isten közösségre teremti az embert nem magányosan akarja látni. Jézus azt akarja hogy legyenek barátaink, és hogyha senki nem akar barátkozni velük akkor ő maga lesz a mi barátunk.

Kívánom hogy ezen a héten tegyünk valamit szeretteinkért, barátainkért és ne hagyjuk magányosan az ismerőseinket!         

Péntek Zsolt

Szólj hozzá!

Szamaritánus asszony: elkülönülve, de Isten kegyelmében

Péntek Zsolt atya 2023.03.13. 22:40

Egy megvetett népcsoportban, és ott is lenézett nő él az ötödik férj után egy hatodik párkapcsolatban aki nem is a férje. Talán olyan ez, mint amikor egy cigány asszonyt még a saját közösségében is kerülnek, mert féltik a saját családjukat is. És maga ez az asszony is kerüli a feltűnést, olyankor megy vízért vagy vásárolni, amikor nem nagyon kell találkoznia másokkal. 

Egymás mellé kerül a szent Jézus, és a bűnökkel terhelt társadalomból kivetett megromlott életű asszony. Amikor Jézus beszédbe elegyedik vele, rögtön az elején Jézus az emberi kapcsolatok felől érdeklődik: "Hívd ide a férjedet!" Jézusban ott a vágy, hogy egészséges házasságban lássa ezt a nőt, még akkor is ha nincs így. Az asszony tudja hogy helytelen a kapcsolata a vele élő férfival és ezt megvallja Jézusnak. 

A mai evangélium arról is szól, hogy minden helyzetben elérhet hozzánk Isten szeretete. Ahogy az apostolok szinte szájtátva csodálkoztak és nem jutottak szóhoz, úgy mi keresztények is sokszor elámulunk azon az Isteni szereteten, amely erőt ad az élethez az elvártaknak, nehéz sorsú cigányoknak, menekült araboknak, háború poklában lévő embereknek Ukrajnában. 

Jézus meghívja ezt az asszonyt arra, hogy a körülötte élőket a szeretet Istenéhez hívja. Isten minden népcsoportból megszólít embereket, a nehéz vagy kitaszított helyzetben élők közül is. A hasonló embereknek   a közülük valóak tudják a legjobban hirdetni isten örömhírét. Magyaroknak a magyarok, németeknek németek, cigányoknak cigányok... 

A mai evangélium arra is meghív, hogy ne mi akarjuk kioktatni a máshol és máshogy élőket. Egyszerűen legyünk velük kapcsolatban és örüljünk hogy az Isten szereti őket is. Örüljünk ha valaki rátalál a szeretet Forrását adó Jézusra és így élete lesz a lelkének.

               Péntek Zsolt

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása