A hegyen más lesz a világ. Máshogy szemléljük és más gondolataink érzéseink keletkeznek a hegytetőn a távolba pillantva. Valami megmutatkozik a valóságból a hegy tetején. 

Érdemes megfigyelni a kisértő Sátán miként viselkedik a hegyen, és Jézus Mit tesz a hegy tetején. A gonosz lenéz. Amikor lefelé néz önmagát nagyobbnak gondolja mindenkinél akik fölé sikerült kapaszkodnia a hegyen. Úgy gondolja hogy minden az övé ami a hegy alatt a világban van. Sokakat el fog ez a kísértés lelkileg lenézni a többieket: úgy gondolni hogy mi vagyunk a csúcson és mindent lenézhetünk,.

Jézus teljesen mást tesz. Felfelé irányítja a figyelmet, az atya Istenhez kapcsolódik még feljebb mint a hegycsúcs. Csodálatos fényességben tündökölve a szenvedéséről és haláláról beszél. A dicsőséges fényesség a nehézség és szenvedés útjának végén jön el. 

Amikor valamilyen áldozatos dolgot teszünk, amikor egy célért erőfeszítést végzünk, amikor zarándoklatra megyünk ; akkor mind-mind elérünk valamilyen lelki hegycsúcsot amit emberileg lehet sikernek nevezni. Fontos hogy ebben a pillanatban ne a többiekhez mérjük magunkat, hanem azt vegyük észre hogy az Isten szemében mi magunk is porszemek vagyunk még a hegy tetején is a siker csúcsán is. 

Kívánom hogy ezen a héten az apró porszem voltunkban is örüljünk, hogy Isten szeret minket és magához vár minket.

Péntek Zsolt