Mitől lesz ünneppé valamilyen idő? Több dolog is kell ahhoz hogy a kegyelem ideje legyen számunkra valami. A legfontosabb talán az, hogy felismerjük hogy nem csupán sodródunk az eseményekkel hanem tudatosan részt veszünk az élet folyamatában. 

Könnyű azt mondani hogy bizonyos kellékektől lesz ünnepi egy-egy helyzet: Virágot teszünk az asztalra, díszes ruhát veszünk föl, különleges helyre megyünk. A világ ünneplése sokszor kimerül a külső érzékszervek kényeztetésében: csillogó ruhában, kellemes zenében és a kellemetlen dolgok kizárásában.

A hívő ember egyszerű fizikai jelekkel sőt észrevétlenül is tud ünnepelni. Amikor egy gyertyát meggyújtunk és az étkező asztalra tesszük akkor külsődlegesen is szeretnénk megmutatni hogy nem csupán a testünket tápláljuk hanem a lelkünknek is életet kérünk az Istentől. Számunkra az ünnep Szent idő. Olyan alkalom, amikor a cselekvésünk egyszerre földi - és az Istenel - és Isten felé irányuló cselekvés. 

Vannak olyan emberek akiknek a pipázás, másoknak a séta, néhány fiatalnak közös szórakozóhelyre való készület válik ünneppé. Sok családnak a vasárnapi közös étkezés ünnep. Nekünk Istenben hívő embereknek nem csupán a szentmise hanem az imádság, sőt néhány kedves gesztus is ünnep lehet ha segít kifejezni és megélni azt hogy Isten felemel bennünket a hétköznapok szürkeségéből. 

Szent Ferenc a legszegényebb nincstelenségben is ünnepként élte meg sok pillanatát. A természeti szépségekben való elmerülés és az emberi kedvesség megélése számára Ünnep volt. 

Kívánom hogy a vasárnapi szentmisén túl legyenek rendszeresen visszatérő események a hétköznapokban is, amikor lelassítunk és ünnepélyessé tesszük napunk kezdetét, az étkezésünk, a reggeli búcsúzásunk vagy esti találkozásunk a családtagjainkkal.

A vasárnapi ünnepnap mellett Isten áldásával megélt rendszeres, visszatérő, mindennapi ünnepi pillanatokat is kívánok!      

  Péntek Zsolt