Sokan szeretnének Istennel találkozni. Hatalmas és nagy élményekre vágynak az emberek. Egy ilyen csodálatos élményről kapunk hírt a mai evangéliumban. Megnyílik az Ég és az Isten szózata hangzik.
Emberileg az lenne a természetes, hogy Jézus szava, cselekedete váltja ki ezt a fenséges eseményt. DE NEM!
Nem így történik.
Keresztelő János szava nyitja meg és hozza el a mennyei atya szózatát. A szokás: az "Ennek így kell lennie." az, ami elhozza az Isten élményt. Hiába a mindenható Isten Jézus, mégis a gyarló botladozó keresztelő János szokásos szinte együgyű, rutinszerű, tucat számba menő keresztelése az, ami egy pillanatban találkozva Jézussal elhozza a dicső Isten élményt. 
Azt elragadtatás pillanata ajándék, amit nem lehet megkeresni, hanem a hétköznapi Istennek tetsző alázatos, ismétlődő feladatok közben egyszer csak ajándékba kapunk az Istentől.
Szent Kristóf is hosszú időn keresztül keresi a világ urát, a leghatalmasabbat, de végül nem Kristóf talál Istenre, hanem Isten talál szent Kristófra akkor, amikor Kristóf egy helyben alázatosan végzi minden nap a segítő munkáját. Jézus megy el Szent Kristófhoz is.
Keresztelő János és Szent Kristóf legendája adjon erőt és türelmet számunkra a mindennapi munkánkhoz. Hiszen hozzánk is eljön Jézus a szokásos tisztességgel végzett munkánk megáldására. Általunk is megnyílik az ég ha Jézusért , embertársunkért dolgozunk.
Isten Áldja meg a mindennapi rutin imánkat,
a mindennapi rutin munkánkat!

Péntek Zsolt