Amikor reggel kinyitjuk a szemünket egy világ tárul föl a szemünk előtt. Aki pedig nem lát azt világtalannak is szokták mondani. Lelki értelemben is egy világ tárult fel annak, aki a szeretet fényében szemléli az emberi sorsokat. Jézus Pedig azt szeretné hogy mi legyünk azok, akik segítik az embereknek meglátni a jót és megkülönböztetni a rossztól.

Jézusnak ez a szándéka azonban tovább megy. Azt is szeretné, hogy tegyük ízessé, finommá, könnyen emészthetővé az életet a többi embernek. Ezért mondja azt: Legyetek a föld sója!

Egyszerre kell tehát bemutatni és jobbá tenni a valóságot. Mindezt úgy, hogy észrevétlenek maradjunk.

Nagyon szépen bemutatja a népmese a keresztény feladatot amikor a király lánya ki jelenti az édesapjának hogy úgy szereti őt, mint az emberek a sót. A dühös apa elzavarja a lányt. A szakács pedig elkezd só nélkül főzni, és ekkor rádöbben az apa, hogy mennyire fontos a só az ételbe. Ahogy a mesében úgy a földi életben is sokszor csak akkor döbbenünk rá mennyire fontos számunkra valakinek az élete amikor már nincs velünk.

Attól leszünk emberré, hogy segítjük a másik ember életét. Attól leszünk kereszténnyé, hogy nem várunk érte viszonzást, hanem Jézushoz hasonlóan mindenkit szeretünk.

Kívánom mindenkinek, hogy tudjunk a jó Istenből erőt meríteni az alázatos jó tettekhez!

Péntek Zsolt