Ha valaki rátalál az Isten országára, az igazság és szeretet birodalmára, akkor nagyon sokat hajlandó érte tenni. Ezért hasonlítja Jézus az isten országát egy olyan kincshez, amiért érdemes mindent odaadni. Amikor az Isten országáról szeretnénk beszélni Fontos tisztázni hogy nem egy földrajzi területről van szó. A világ bármely részén élhet az ember úgy hogy az Isten országának polgára.

A keresztények valahogy úgy vannak a világban mint akik szépen élnek és együttműködnek mindenkivel, de az igazi hazájuk valahol máshol van. Valahogy úgy mint a kettős állampolgárok. Nagy öröm volt számomra amikor Magyarországon állampolgárságot adtak az ország határain túl lakó magyar nemzetiségű embereknek. Hiszen nem attól lesz valaki magyar hogy fizikailag éppen hol tartózkodik. Az Erdélyben lakó magyar háza és földje fizikailag román terület, mégis lelkileg magyar föld. Így van az Isten országával is: akár magyar, akár cigány, német vagy más nemzetiségű keresztény él a Földön, az ő otthona próbál lelkileg az Isten országa is lenni. Tehát mi, akik itt vagyunk keresztényként , mi egyszerre élünk Magyarországon és lelkileg az Isten országában.

Az őslakos Nemzetiségi emberek beilleszkednek az adott ország rendjébe, de ennél sokkal többet tesznek mert megélik a saját kultúrájukat. Nekünk keresztényeknek az Isten országa az Jézus országa. Egy olyan lelki ország amiért sokkal többet teszünk mit kötelező lenne. Erről ír az ókeresztény Diognétosz levél ami azt is megemlíti hogy olyanok a keresztények a világban mint az emberi testben a lélek. Az isten országának földi lehetőségeiről ír Szent Ágoston is a De Civitate Dei című Művében. Ami egyszerre lelki és fizikai is próbál lenni.

Amikor egy magyar nemzetiségű ember a mindennapokban már nem beszél magyarul, nem jár magyar közösségbe akkor lelkileg elveszíti a magyarságát. Ugyanígy Azok az emberek akik már nem járnak templomba, nem imádkoznak; ők is elveszítették az Isten országát.

Kívánom hogy ezen a héten legyen erőnk a szeretet országáért áldozatot hozni és így építeni lelkileg az Isten országát.

Péntek Zsolt