Elnézést! Ízlelgetem ezt a szót és ami mögötte van. A bocsánatkérés mellett van egy másik jelentése is ennek a szónak. Lehet úgyis érteni, hogy nem tartok valamit figyelemre méltónak és elnézek mellette. Lehet úgyis érteni, hogy elviselek valamit, ami nem túl jó, de nem zökkenti ki a lelki nyugalmamat. Tehát elnézünk valamit és ezzel azt jelezzük, hogy számunkra fontosabb dolog is van.

Jézus Nagyon fontosnak tartotta, hogy a vakot meggyógyítsa. Annyira fontos volt neki, hogy kérés nélkül is meggyógyította őt. Érdekes módon Jézus ebben az esetben nem igényli a beteg gyógyuláshoz a hitet. Sőt a vak ember sokáig nem is találkozik Jézussal. Mintha nem lenne fontos Jézusnak a most már látó ember sorsa. Abban a pillanatban azonban amikor ki taszítják az addigi emberi közösségéből a meggyógyultat, akkor újra felkeresi ezt az embert, hogy ne legyen kitaszított.

Hiába lát valaki tökéletesen fizikailag, hogyha nem látják szívesen az embertársai. A legszomorúbb lelki vakság az, ahogy farizeusok nem akarták látni a Jézus által meggyógyított embert. 

A mai evangéliumban tehát két dolgot Nem nézett el Jézus: nem hagyta hogy fizikailag vakoskodjon valaki és nem hagyta hogy egyedül maradjon valaki. Az Isten közösségre teremti az embert nem magányosan akarja látni. Jézus azt akarja hogy legyenek barátaink, és hogyha senki nem akar barátkozni velük akkor ő maga lesz a mi barátunk.

Kívánom hogy ezen a héten tegyünk valamit szeretteinkért, barátainkért és ne hagyjuk magányosan az ismerőseinket!         

Péntek Zsolt